Kemenessömjén honlapja

<body text="#FFFF00" bgcolor="#006600"><script type="text/javascript" src="http://www1.freeweb.hu/html/reload.js"></script> <font face="helvetica", "arial"> <h1>Kemenessömjénről néhány szóban:</h1> Kemenessömjén Vas megye keleti szegélyén, a Kisalföld déli részén fekszik, ott, ahol a Kemeneshát észak felé egyre alacsonyabbá váló lankás dombhullámai beleolvadnak a Marcal-medence síkjába. Ezt a vidéket Kemenesalja néven ismeri a földrajztudomány és a környéken élő nép egyaránt. A falu területének nagyobb része enyhén hullámos síkság, a Cinca-patak mellékén főként megművelt területekkel, rétekkel, amelyet északnyugatról szőlőhegyek szelíd lejtői szegélyeznek, túl rajtuk, távolabb a Cser erdőkkel, legelőkkel borított fennsíkszerű felszíne húzódik. <p> Legközelebbi közlekedési csomópont Celldömölk, amellyel községünket autóbuszjáratok kötik össze. A főútvonalaktól viszonylag távol esik a falu, így a kicsi autóforgalom ideális célponttá teheti a nyugalmat kereső. pihenni vágyó utazóknak, nyaralóknak egyaránt. <p> Első írásos említése 1280-ból való, Semyen néven. Nevének eredete az elfogadott magyarázat szerint a Simeon név magyar változatából, a Semjénből származik. Birtokosai az Osl nemzetségbeli Ostffyak és leszármazottaik, a Zichyek és Vidosok voltak. A 16-17. században területet szereztek itt az enyingi Törökök, később pedig a pápai Esterházyak is. Mellettük több, főleg helybeli köznemesi családnak is voltak birtokai. Közülük ki kell emelni Berzsenyi Dánielt, aki 1798-tól 1803-ig élt itt. Emlékét őrzi az egykori présháza mellett felállított emlékkő, amely annak a vén cseresznyefának a helyén áll, ahol több versét is írta. A présházban múzeumot rendeztek be. Egykori lakóháza helyén emléktábla látható, a község főutcájában pedig szobrot állítottak tiszteletére. A falu a 16-17. században többször is kénytelen volt a töröknek hódolni, különösen Pápa eleste után került nehéz helyzetbe. 1939-1946 és 1982-1992-ig a szomszédos Kemenesmihályfával egyesítve a Sömjénmihályfa nevet viselte, de a lakosság mindkétszer a különválás mellett döntött. A helyi bortermelésről a 18. századtól vannak írásos emlékek, a -régi elnevezés szerinti-Nemes-Kis-hegyen folyó szőlőtermesztés értékes forrása az 1756 és 1826 közötti évek hegyvám lajstroma. A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Először 1439-ben említették, amikor földesurai a pápához búcsújogért folyamodtak. A 17. században elpusztult, csak falai maradtak meg. 1785-86-ban püspöki segítséggel újjáépítették. A mai homlokzatát 1892-ben kapta (Pick Henrik, Kiscell). Az 1973-ban elvégzett kutatás bizonyította középkori eredetét. Evangélikus templom a 18. században épült barokk stílusban. A Berzsenyi-kastélyt 1905-ben építették szecessziós stílusban. Tulajdonosa nemrég felújíttatta, jelenleg szállóként működik. A Radó-kastélyt Szentmártoni Radó Gyula építtette 1880 körül eklektikus stílusban. A kétszintes épület két szélén timpanonok, középső részén felül erkély, alul üvegezett előtér volt korábban. A II. világháború utáni átépítés a korábbinál egyszerűbb külsőt adott az épületnek. </p> <p><b>Tisztelt Látogató!</b></p> <p>Ez egy kereteket tartalmazó oldal, az Ön böngészője azonban az ilyen lapokat nem támogatja. Ha Önnek IBM-kompatibilis PC típusú számítógépe van, javasoljuk a Netscape Navigator, az Internet Explorer, vagy az Opera böngészők (újabb verzióinak) telepítését. Linux rendszer esetén szintén a Netscape, Mozilla, Galeon, vagy a Konqueror javasolt. A honlap teljes tartalmát csak így tekintheti meg.</p> </font> </body>